A másik lényeges változtatás a versenyszabályzatot érinti. Ennek megfelelően profi zsokék és 50 fölötti hendikep számú lovak nem indulhatnak a versenyen. Mindez nagyobb esélyegyenlőséget és még izgalmasabb versenyt teremt. Ezek a változások jelentősen növelik a nem telivér lovak esélyeit is.

Részben a fenti módosításoknak is köszönhető a 2010-es év legnagyobb újdonsága, amely hosszú távra meghatározza a Nemzeti Vágta arculatát:
Legnagyobb örömünkre, idén már 13 vidéki közösség csatlakozott a Nemzeti Vágta programjához, önálló előfutamokat szervezve a Vágtára.

Ez teljesen új helyzetet teremt. A Nemzeti Vágta, a vidéki futamok szervezői és a budapesti főszervezők együttműködésére alapozó, egész éves, országos programsorozattá teljesedik ki.

A Vágta előfutamait az egyes régiók önállóan szervezik. Ahány település annyi szokás, de egy dolog közös: a cél, hogy a napi ellentéteken és kétségeken felülemelkedve ünnepeljünk, ismerjük meg értékeinket, hirdessük az egészséges életmód, a természetszeretet fontosságát, és mindebből hosszútávon is életképes hagyományt teremtsünk.

A Vágta egy rendkívüli találkozási lehetőség. Egy ünnep, ahol mi magyarok vagyunk a vendégek és a vendéglátók is egyben. Egy egyedülálló alkalom legszebb hagyományaink felevenítésére, arra, hogy megmutassuk önmagunkat és egymásra figyeljünk.

Őszintén remélem, hogy hamarosan az egy főre jutó GDP ismét növekedésbe lendül, de legalább ilyen fontos az egy főre jutó boldogságérzet és büszkeség talpraállítása Magyarországon. Az hogy a gazdasági válság ellenére a vidéki közösségek felvállalták a Vágta szervezésével járó sok-sok munkát, nagyon bizakodóvá tesz e tekintetben.